Solti meló

Igaz, hogy pesti lévén Budapesten vállalok munkákat, de amikor felhívott a megrendelőm, Kati Soltról, nem mondtam nemet. Gyors google, hol is van? Tetszett, amit festeni kellett: mandala egy vegyesboltba. (Jegyzem meg, ez a párosítás nekem nagyon szimpatikus volt már elsőre) És úgyis rég mozdultam ki egy hétvégére a fővárosból. Így hát, miután lebeszéltünk telefonon mindent, a terv elkészült, párommal felkerekedtünk és lebuszoztunk Soltra.

Már maga a buszozás is élmény volt. Csak állóhelyünk maradt, és korán reggel a tömeggel aszalódni nem éppen akarunk. Így a szottyadt szendvicsünket inkább a padlón ülve fogyasztottuk el. De sebaj, végül megérkeztünk.

A sablon felrajzolását fél 10-kor kezdtem el, a festést délben, közte egy ebéd szünettel.

Maga a minta egy mandala, másfél méteres átmérővel, sok színnel, és persze kellő magasságban :)

Nagy élmény volt látni, ahogy alakult a mandala.

Először a piros-sárga színek domináltak csak, aztán megjelent a zöld, amitől annyira vibrált, hogy azt hittem kéket már nem is fogok bele tenni, annyira tetszett... :)

De természetesen a megbeszélt színeket festettem meg, amiben maradtunk, így végül felkerült a kék is. A végeredményt nem sikerült csak másnap megnézni napfénynél, ugyanis már besötétedett, mire befejeztem. 

Kedvesemnek köszönhetően mindig készült kép, az első 100 után már nem is számoltam hányat kattint... Persze volt, mikor elkalandozott... 

De másnap még a helyiség más falaira is kellett festeni, így ott éjszakáztunk nem messze egy ranch-on. Igen, egy ranchon, mert móka, és mert miért ne?

A szitu a következő: este teljes sötétségben megérkeztünk (Kati elvitt minket kocsival) a ranchra. Nem láttuk, de az öklömnyi szúnyogok, és másnap az ugyanekkora csípésnyomok jelezték, hogy közel a Duna. A kedves vérszívókkal harcolva  húztuk fel a sátrat a lovak, tyúkok és kutyák közé. Persze a föld kemény volt, így szinte semmit nem aludtam. Egyszer arra keltem fel, hogy egy tyúk bambán néz befelé a sátor hálóján. Hát ezt hajnali 4-kor sem tudtam röhögés nélkül hagyni :) Másnap szembesültünk, hogy egy fantasztikus helyen aludtunk! 

Reggel Kati értünk jött és miután bevásároltunk a másik üzletében, elkezdődött megint a munka. 

Felrajzolás és festés. 

folyamatban...

készen...

ugyanaz kékben...

és piros-narancsban...

jó magasan, hogy a polc elférjen alatta

Délutánra kész volt minden, és jöhettünk haza kellően fáradtan. Katit nagyon megkedveltem. De a legaranyosabb az volt, amikor megkért, hogy írjunk neki sms-t, hogy épségben hazaértünk  :) Írtunk.

És szerintem ha nem is festeni, de idén is lemegyünk Soltra. Ha másért nem is, lovagolni egyet a ranchon...

Élet virága mandala

Egy éve már annak, hogy a lent látható csodaszép mandalát festettem, de még mindig nagyon szeretem, és az eddigiek közül a kedvencem. Sokan furcsának tartják a narancssárga-rózsaszín összeállítást, de szerintem nagyon vibráló tud lenni. Emlékszem, nagyon hosszú folyamat volt, mire eljutottunk az életvirága mandaláig.

A helyszín és a kellékek

Adott egy spirituális tevékenységekkel foglalkozó klub, egy pici masszázs helyiség, és több klubtag rengeteg ötlettel. Figyelembe kellett venni, hogy a szerelem területére esett a feng shui szerint, így a színeket tekintve a kék és a zöld felejtős volt. Beszéltünk szimbólumokról, mint pl. delfinekről, felhőkről, méhekről, felhőben úszkáló delfinekről, de aztán elvetettük őket. Maradtunk a "néha kevesebb több" elvénél, ami itt érvényesült is!

Ilyen sablont nem lehet a boltban kapni :)

Mivel nem volt sietős a munka, két délután alatt elkészült. Sok helyen (kávézókban, teaházakban) előfordul olyan falfestés, ami messziről nagyon szép, de közelről látni a ceruzát, ami engem speciel nagyon zavar. Erre igyekszem mindig odafigyelni. Ebben a mandalában csak egy dolog zavar, mégpedig az, hogy nem az én szobámban van :)